MAGYAR
ROMANA
ENGLISH  
 
Ajánló 
<< Február 2018 >>
HétKeddSzeCsütPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 

Fenntartó intézmény: Bihar Megyei Tanács




A Bihar Megyei Tanács projektmenedzsei pályázatának eredménye




    2016/17 évad bemutatói
Archívum >>
   
  Szép Ernő  
  Vőlegény  
   
  Színmű három felvonásban
 
 
 

„A Vőlegény a pénz komédiája. Fox Rudi csak a hozományért venné feleségül Kornéliát, Kornélka tiszta szerelemre és boldog házasságra vágyik, s amikor nem kapja meg, a daliás fogász szegényes rendelőjéből a Casino de Paris szeparéjába, majd egy kőgazdag férfi karjaiba menekül. Menekül, menekülnének mindketten: a századeleji Pest kispolgári életének kereteit akarják szétfeszíteni, messze maguk mögött hagyni a filléres napi gondokat, a kifizetetlen bérű, sivár lakást, a címírást, a varrást, a megalázkodást. Kisszerű, sivár és csaknem olyan romlott a közeg, amely körülveszi őket, mint egy Balzac-regény – vagy közelibb és alacsonyabb hasonlattal – egy századvégi francia vagy magyar naturalista színmű világa… Innen vágynak el; csoda-e, ha Fox Rudi a második felvonás nagyjelenetében szinte költői himnusszal fordul a Pénzhez, amely messze röpítené a gyűlölt közegből?…
A második felvonás, Kornélia és Rudi vallomása a színmű lírai csúcspontja; a két monológ köré helyezett nyers, nem egyszer karikaturisztikus szituációk komikuma, sőt a két fiatal egymásra találásában is ott rejlő groteszk csak fokozza a hatást: a remek karakterfigurák ellenállhatatlanul mulatságos forgataga után most két ember, két sors mutatkozik meg.” (Réz Pál)
A kispolgári lét alsó peremére csúszott, középosztályi allűröket dédelgető famíliának a filléres gondokból, az örökös pénzzavarból egyetlen kiút volna, ha a legkisebb leányzó némi közvetítői segédlettel egy jól kereső férj karján a házasság révébe juthatna. A Papa, a magának katonatiszti múltat hazudó örökös kávéházi habitué (törzsvendég), az örökké sápítozó, könnyen lepattogzó erkölcsi mázzal bekent Mama, Mariska, a varrógéprobotba beleszürkült, még némi realitásérzékkel bíró nagyobbik nővér, a besavanyodott, irigykedő kisebbik nővér és a pipogya öcs – megannyi tagja annak a Szép Ernő Vőlegény című darabjában felállított, egyszerre elszomorító és komikus panoptikumnak, mely az eladó lány uszályába kapaszkodva kísérel meg partra vergődni. A „cél” érdekében, a várva várt vőlegénynek fesztvizitje alkalmával, egy-két fertályóra erejéig nevettetően kétségbeesett kísérletet tesznek arra, hogy megteremtsék egy „konszolidált polgári család” otthonának illúzióját. Peremlétük árulkodó jegyeit, tárgyait igyekeznek eltüntetni-maszkírozni, a szomszédságot körbekunyerálják a polgári lét „nélkülözhetetlen”kellékeiért, a tölcséres gramofontól a cselédlányig. A férjfogó „dramaturgia” értelmében a munkakerülő, lányaitól biliárdpénzt kuncsorgó Papának a vendég megérkezése után kell aktatáskás, komoly családfenntartóként betoppannia, hogy „szerettei keblére siessen”.
Nagyon hamar kiderül, hogy a várva-várt, szépreményű Fox Rudi cinikus hozományvadász, akinek a pénz a mindene, hiszen rosszul menő fogászati rendelője nem biztosít annyi jövedelmet, hogy kaszinóbeli barátai mellett az éjszakai élet kiskirálya lehessen. Neki is van egy díszletembere, a Fater személyében, aki bármikor beugrásra kész bérjajgatóként a „jól menő rendelő” kelléke.
Szép Ernő színművének újabb fordulatait az „eladó” lány színeváltozásai képezik. Amikor szertefoszlanak a tiszta szerelemmel, a boldog házassággal kapcsolatos illúziói, inkább vállalja a kopár fogászati rendelő kínálta kétes életlehetőséget az otthon kisszerűsége helyett, majd hamarosan megunva a fogász-szeretői státuszt, egy „kőgazdag” úr karjaiba menekül. A legkisebb leányzó előtt megnyíló „lehetőség” nagyon hamar megszédíti a család méltatlankodó felét is, csak éppen a hozományvadász kaszinólakóban támad fel a féltékenység s ennek nyomán a szerelem, melynek hatására a fiatalok szerényen bár, de beeveznek a házasság révébe. – Szilágyi Aladár
 

     
  Szereplők  
     
  Papa Ács Tibor
 
  Mama Csíky Ibolya
 
  Kornél Sólyom Katalin
 
  Mariska Kovács Enikő
 
  Duci Firtos Edit
 
  Zoli Dunkler Róbert
 
  Fater Dobos Imre
 
  Rudi, fogász ifj. Kovács Levente
 
  Gyengusné, mozi-zongorista Rácz Mari
 
  Sári, táncosnő a Casinóból Fábián Enikő
 
  Nusi, táncosnő a Casinóból Molnár Júlia
 
  Pimpi, karmester, Nusi férje Meleg Vilmos
 
  Pendzsi, kis székely szolgáló Szőcs Erika
 
  Történik az I.világháború előtt Pesten.
 
       
       
  Rendező Parászka Miklós  
 
  Díszlettervező  
  Jelmeztervező  
  Zenéjét összeállította  
  Ügyelő Gölle Ildikó  
 
  Súgó Tentea Katalin  
 
  Világosító  
  Hangtechnikus  
       
  Bemutató: 1997-11-21    
       
 


Támogatóink  

  Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink

Partnereink  

  Partnereink   Partnereink

Kiemelt médiapartnerünk:  

  Partnereink

Médiapartnereink:  

  Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink