MAGYAR
ROMANA
ENGLISH  
 
Ajánló 
<< Február 2018 >>
HétKeddSzeCsütPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 

Fenntartó intézmény: Bihar Megyei Tanács




A Bihar Megyei Tanács projektmenedzsei pályázatának eredménye




    2016/17 évad bemutatói
Archívum >>
   
  Luigi Pirandello  
  Hat szereplő szerzőt keres  
   
  színmű
 
 
 

A Hat szereplő szerzőt keres a 20. század legtöbbet feldolgozott darabja. Azzal foglalkozik, amit a legtöbb dráma feledni igyekszik: a színházi előadás valóságának és a megjelenítés illúziójának viszonyával. A 20. századra elvesztek az illúziók, hiteltelenné váltak a szerepek, ez vezetett a dráma válságához. A szöveg szereppé vált, a színész pedig a látszat kézművesévé. Pirandello azt vizsgálja, megmaradt-e még a valóság és az előadás összekapcsolódásának lehetősége. A Hat szereplő szerzőt keres jelképes alakjai nem tudják, mit cselekedjenek, hiszen csak jelmezek, csak szerepek, akiket még nem írt meg senki. De amikor bármelyiket megírják, akkor ő már nem ő: egyéniségből hazug személyiségek lettek. Egyszerre szorongató és bohózatos játék ez.

“Azon iparkodunk, hogy megfojtsuk azt, ami anekdotikus, eltöröljük a »jól megcsinált darab fogalmát«... Pirandello fogta magát egy napon, és egy elmés csínnyel [...] teljesen megfojtotta: a Hat szereplő szerzőt keres című darabjával”, írja Jean Anouilh egy levelében. 1921-ben, illetve még inkább az 1925-ös átdolgozás után, a szerző valóban egy merészen új művet bocsátott útjára – azóta is a szimbolizmustól, az expresszionizmustól kezdve a futurizmusig számos irányzattal rokonítják. A mű ősbemutatója, bár többek érdeklődését és rokonszenvét felkeltette, Rómában megbukott, néhány nappal később Milánóban azonban viharos sikere lett, s ezután már a világhír következett. Az 1923-as párizsi bemutatóról mint a kor francia kulturális életének nagy eseményéről emlékeznek meg: az orosz származású Georges Pitoëff rendezte, és főszerepét (az Apát) is ő alakította. Értelmezésében a darab expresszionista látomás volt: a szereplők felvonón érkeztek a színpadra, erős, zöldes fény világította meg őket. Pirandello kezdetben ugyan idegenkedett ettől az interpretációtól, de hamarosan felismerte jelentőségét, s hatása érezhető darabja végleges változatán is.

 Az előadás rendezője, Zakariás Zalán a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakán végzett 2006-ban. Legutóbb a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatával dolgozott együtt, Ödön von Horváth darabját, a Mesél a bécsi erdőt vitte színre, az udvarhelyi társulat ezzel az előadással vett részt az idei Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján. Emellett rendezett még Sepsiszentgyörgyön, Bukarestben és Kolozsváron is.

*Luigi Pirandello (1867—1936) sokak szerint a 20. század legnagyobb hatású drámaírója, de csak 31 éves korában jutott eszébe drámát is írni, és 49 éves, amikor első színpadi sikerét aratja. Szicíliai volt. Örökölte a dél-itáliainál is dél-itáliabb nép nyelvét is, szenvedélyességét is. Családja kétszer is kitagadta, mert olyan nővel jegyezte el magát, akit a szülők nem kívántak menyükül. Miután otthon kitagadták, ő mind a két menyasszonyt otthagyta. Változatos szerelmi élete hamarabb lett közismert a szicíliai jobb körökben, mint írói tevékenysége. Később megismerkedett apja üzlettársának leányával, és beleszeretett. Ennek végre a szülők is örültek, hiszen a házassággal a kénbánya és kénnagykereskedés tulajdonjoga egyesült. Egy földcsuszamlás következtében azonban az óriási kénbánya beomlott. A nagyvállalkozás egyik percről a másikra tönkrement.A gondtalanságot biztosító jövedelem semmivé vált. Pirandello felesége előbb búskomorságba esett, majd hamarosan kitört rajta az elmebaj. Kényszerképzetei keletkeztek, tudathasadás zavarta elméjét, nem tudta megkülönböztetni a tényeket és képzeletét. Pirandello azonban már annyira szerelmes volt megzavarodott feleségébe, hogy nem engedte őrültekházába. Vállalta, hogy otthon ő maga ápolja. Ettől kezdve, hogy megmaradjon a lelki összhang, beleélte magát az asszony kényszerképzeteibe, berendezkedett a tudathasadásba. Csak így érthető igazán legnagyobb drámáinak jellemábrázolása: a tudat állandó kettősségének reális színrevitele. Így éltek közel húsz évig, az asszony haláláig. A normális nők mellett hűtlen volt, az elmebeteghez szerelmesen hű maradt. Majd az özveggyé vált férfi, túl ötvenedik évén mindhaláláig hajszolta és váltogatta a nőket, főleg a szerepeit sikerrel játszó színésznőket.

     
  Szereplők  
     
  Az apa Kardos M. Róbert
 
  Az anya Tóth Tünde
 
  A mostohalány Mezei Gabriella
 
  A fiú Dimény Levente
 
  A kisfiú Fábián Tamás
 
  A kislány Bődi Csenge
 
  Madam Pace Halasi Erzsébet
 
  Az igazgató Dobos Imre
 
  Első színésznő Firtos Edit
 
  Első színész ifj. Kovács Levente
 
  A második színésznő Fábián Enikő
 
  A fiatal színésznő Gajai Ágnes
 
  A fiatal színész Szotyori József
 
  Színész Tóth Albert Bálint
 
  Színész Pál Hunor
 
  Színész Csepei Róbert
 
  Színész Kiss Csaba
 
  Színésznő Molnár Júlia
 
  Színésznő Kovács Enikő
 
  Ügyelő Hajdu Géza
 
  Súgó Csíky Ibolya
 
  Titkár Kocsis Gyula
 
  Színpadmester Csatlós Lóránt
 
  Színész Varga Balázs
 
       
       
  Rendező  
  Díszlet  
  Jelmez  
  Ügyelő Joó Emília  
 
  Súgó Tentea Katalin  
 
  Hangosító  
  Világosító  
       
  Bemutató: 2010-10-23    
       
 


Támogatóink  

  Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink   Támogatóink

Partnereink  

  Partnereink   Partnereink

Kiemelt médiapartnerünk:  

  Partnereink

Médiapartnereink:  

  Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink   Partnereink